Csalók, csalások
Ágoston Hugó | 2010-01-31 23:15:45
nyomtat | elküld

Az elmúlt napok a Mutu-ANI páros remekléseinek jegyében teltek el, ez a duó pillanatnyilag legyőzhetetlen. A komoly sajtónak lett bulvártémája s a bulvársajtónak komoly témája.

Az elmúlt napok a Mutu-ANI páros remekléseinek jegyében teltek el, ez a duó pillanatnyilag legyőzhetetlen. A komoly sajtónak lett bulvártémája s a bulvársajtónak komoly témája.

Első látásra azt hihetnénk, hogy a kettőt (Mutu + ANI) az kapcsolja össze, amiben különböznek: hogy a neveletlen játékos csalással, az ifjú ANI pedig csalások leleplezésével foglalkozott ezen a forró – amúgy a globális felmelegedéshez képest lokálisan nagyon is hideg – hétvégén.

Könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a két téma – Adrian Mutu újabb doppingesetei és a Feddhetetlenségi Ügynökség és az antikorrupciós harc frontnyitásai – voltaképpen csak a hírlapok oldalain folyik össze és pezsdíti fel az emberek képzeletét, készteti őket állásfoglalásra. De nem – van közös gyökere a kettőnek, és ez a csalás ravasz természetében, a megtévesztés hajlamában rejlik.

Adrian Mutu azért szedett tiltott szert, hogy fokozza a teljesítményét, csalással akart – és sikerült neki – társai fölé emelkedni, megtévesztve a közvéleményt. Az ilyen esetek kiváló alkalmai az egészségügyi ismeretterjesztésnek, megtudhattuk például, hogy az illető hatóanyag több fogyasztószer alapösszetevője, s régen ott van a titkosszolgálati ügynökök arzenáljában, úgymond a napi étlapján. Tekintve Mutu előéletét (kokainista volt, aminek az okain tán elgondolkodott, a következményein nem), karrierje számára végzetes eltiltásnak néz elébe.

Valami hasonlót szeretne elérni, szemmel láthatóan az ANI is azokkal a politikusokkal, akiknek a vagyonában serkentőszereket keres: elérni az eltiltásukat. Hogy csaltak-e az ANI áldozatai és hogy mennyire, azt természetesen az igazságszolgáltatás dolga kideríteni és megítélni. Ha azonban ezek a vizsgálatok jóelőre kiderülnek, még mielőtt bármit is megállapítanának, s ráadásul erőteljesen egyirányúak, akkor óhatatlanul felmerül a manipuláció kérdése.

Mircea Geoanáról az elveszített választások után derül ki, hogy elmulasztott bejelenteni ezt-azt a vagyonából, Adrian Năstase újból zárolással néz szembe ablakaiért; miközben a jelenlegi államelnök főpolgármester korában egy egész villát orozott el, és családtagjai ingatlanjainak és vagyonának sem patyolattiszta az eredete.

Ugyanakkor a sajtóba éppen most nem kerülnek ki a talán legsárosabb szocialista pártelnökjelölt kényes ügyletei, alkalmasint éppen azért, hogy az említett két riválissal szemben nőjenek az esélyei, minthogy az összes közül ő áll legközelebb az elnökhöz.

Olyan országban élünk, ahol azok irányítanak, akik hivatali kötelességből szednek teljesítményük fokozására serkentőszert, ahol miután a győztes csalással nyert, segítségükkel kíméletlenül kimutatja a vesztesről, hogy csaló.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




porta világ pénz kütyü
hírek

 

vélemény
Szemellenző nélkül

Nemrég a 20/20-ról beszélgettem, a marosvásárhelyi véres márciusról szóló előadásról, egyik alkotójával, Sebestyén Aba színésszel. Az utolsó végszó, amivel hazaengedik a nézőt, egy kérdés: „Szerintem lazán lehetne beszélgetni erről, húsz év után: Ti mit gondoltok?” »

Zsehránszky István
Lappangó

Ne gondoljuk, hogy teljesen kialudt 90 márciusának mesterségesen csiholt magyarellenes szikrája! Még Szatmárban sem, ahol Ilyés Gyula polgármestert és Csehi Árpád megyei tanácselnököt igen jelentős román támogatással választották tisztségükbe... »

Sike Lajos
A kolibri

A kolibri olyan kis madár, hogy ha valaki például egy kolibrit akar ebédelni, annak előbb két sült csirkét kell megennie, hogy egy kolibrival jóllakjék. A kolibri maga szégyenli is kicsiny termetét, s ezért a ragadozó madarak elől, amelyek sokkal nagyobbak, mint ő, szemérmesen elrejtőzik. »

Szellemidézés